Inny tytuł:

Odrodzenie i Reformacja w Polsce T. 58 (2014)

Współtwórca:

Instytut Historii Polskiej Akademii Nauk

Wydawca:

Wydawnictwo Naukowe "Semper"

Miejsce wydania:

Warszawa

Opis:

s. 7-48 ; Streszcz. ang.

Typ obiektu:

Czasopismo/Artykuł

Bibliografia:

Ács Pál, „Apocalypsis cum figuris.” A régi magyar irodalom történelemképe, [w:] Ács Pál, „Az idő ósága”-Történetiség és történetszemlélet a régi magyar irodalomban, Budapest 2001, Osiris, s. 149-164.
Ács Pál, Attila-kultusz a Báthory-korban, [w:] Neolatin irodalom Európában és Magyarországon, szerk. L. Jankovits, G. Kecskemeti, Pecs 1996, Janus Pannonius Tudomanyegyetem, s. 113-119.
Antologia poezji węgierskiej, red. István Csapláros, Grácia Kerényi, Andrzej Sieroszewski, Warszawa 1975, PIW.
Balazs Mihály, Teológia és irodalom : az Erdélyen kívüli antitrinitarizmus kezdetei. Budapest 1998, Balassi.
Barta Gábor, Az erdélyi fejedelemség születése, Budapest 1979, Gondolat.
Bene Sándor, Latin Historiography in Hungary. Writing and Rewriting Myths of Origins, [w:] Myth and Reality. Latin Historiography in Hungary 15th-18th Centuries, transl. by Eszter Timár, Gábor Komáromy, Budapest 2006, National Szechenyi Library, s. 3-27.
Bethlen Farkas, Erdély története, 2. kot.: A varadi bekekotestől Janos Zsigmond halalaig (1538-1571), II.-V. konyv, ford. András Bodor, a jegyzeteket irta Tamás Kruppa, Budapest-Kolozsvar 2002, Enciklopedia.
Bethlen Gábor képmása, szerk. Klára Papp, Judit Balogh, Debrecen 2013, Debreceni Egyetem Torteneti Intezete.
Biographisches Lexikon zur Geschichte Sudosteuropas, hrsg. von Mathias Bernath, Felix von Schroeder, Karl Nehring., t. 2, München 1976, Oldenbourg.
Birnbaum Marianna D., Humanists in a Shattered World. Croatian and Hungarian Latinity in the Sixteenth Century, Los Angeles 1986, Slavica Publishers.
Bitskey István, A nemzetsors toposzai a 17. századi magyar irodalomban, [w:] Bitskey István, Mars és Pallas között. Múltszemlélet és sorsértelmezés a régi magyarországi irodalomban, Debrecen, 2006, Kossuth Egyetemi Kiado.
Bitskey István, Historia es politika (Leonhardus Uncius verseskotete a magyar tortenelemről), [w:] Bitskey István, Mars és Pallas között. Múltszemlélet és sorsértelmezés a régi magyarországi irodalomban, Debrecen 2006, Kossuth Egyetemi Kiado, s. 87-106.
Bitskey István, Historie und Politik (Gedichtband von Leonhardus Uncius uber die ungarische Geschichte), „Camoenae Hungaricae”, 3, 2006, s. 89-104.
Bitskey István, Konfessionen und literarische Gattungen der frühen Neuzeit in Ungarn. Beiträge zur mitteleuropäischen vergleichenden Kulturgeschichte, Frankfurt a. M. 1999, Peter Lang.
Bitskey István, Odmiany ideału rycerskości w literaturze węgierskiej przełomu XVI i XVII wieku, [w:] Tematy węgierskie, red. Maria Woźniakiewicz-Dziadosz, Lublin 1997, Wyd. UMCS, s. 117-128.
Bömelburg Hans-Jürgen, Das polnische Geschichtsdenken und der Piasten- und Jagiellonenkult in der Frühen Neuzeit, [w:] Die Konstruktion der Vergangenheit: Geschichtsdenken, Traditionsbildung und Selbstdarstellung im frühneuzeitlichen Ostmitteleuropa, hrsg. v. Joachim Bahlcke, Arno Strohmeyer, Berlin 2002, Duncker & Humblot, s. 217-219.
Bömelburg Hans-Jürgen, Polska myśl historyczna a humanistyczna historia narodowa (1500-1700), przeł. Z. Owczarek, Kraków 2011, Universitas.
Csanádi, Demeter, Vita Joannis Secundi electi Hungariae regis, [w:] Regi magyar Régi magyar költők tára, XVI századbeli magyar költők művei, 7. kot.: 1566-1577, kozzeteszi Lajos Dezsi, Budapest 1930 s. 213-219.
Csapodi Csaba, A „Magyar codexek” elnevezésű gyűjtemény (K 31-K 114), Budapest 1973, A Magyar Tudomanyos Akademia Konyvtara Kezirattaranak katalogusai, 5. kot.
Csomasz Toth K., A XVI. század magyar dallamai, Budapest 1958, Regi Magyar Dallamok Tara, 1. kot., 82 sz.
Deutsche Humanisten in Siebenburgen, hrsg. von Bernhard Capesius, Bukarest 1974, Kriterion.
Deutschland und Ungarn in ihren Bildungs- und Wissenschaftsbeziehungen wahrend der Renaissance, hrsg. von Wilhelm Kühlmann, Wolfram Hauer, Anton Schindling, Stuttgart 2004, Franz Steiner.
Dézsi Lajos, Régi magyar verseskönyvek ismertetése VII. A Decsi-kodex. Első kozlemeny, „Irodalomtorteneti Kozlemenyek”, 37, 1927, 1-2, s. 68-76.
Die deutsche Literatur Siebenburgens. Von den Anfängen bis 1848, t. 1: Mittelalter, Humanismus und Barock, hrsg. von Joachim Wittstock, Stefan Sienerth, Munchen 1997, Sudostdeutsches Kulturwerk.
Die Konstruktion der Vergangenheit: Geschichtsdenken, Traditionsbildung und Selbstdarstellung im frühneuzeitlichen Ostmitteleuropa., hrsg. v. Joachim Bahlcke, Arno Strohmeyer, Berlin 2002, Duncker & Humblot.
Die Pfarrer und Lehrer der evangelischen Kirche A. B. in Siebenburgen, Bd. 1: Von der Reformation bis zum Jahre 1700, hrsg. von Ernst Wagner, Koln-Weimar-Wien 1998, Bohlau.
Duczmal Małgorzata, Jagiellonowie. Leksykon biograficzny, Poznań 1996, Wydawnictwo Literackie.
Erdely oroksege. Erdelyi emlekirok Erdelyről, kiad. László Makkai, László Cs. Szabó, 1. kot.: Tunderorszag 1541-1571, Budapest 1993, Akademiai Kiado, s. 131-143
Fortuna sorsvetőkonyv, [w:] Regi magyar koltők tara. XVI. szazadbeli magyar koltők művei. Uj folyam, szerk. G. Szentmartoni Szabo, 12. kot.: 1587-1600, s. a. rend. Géza Orlovszky, Budapest 2004, Akademiai Kiado, s. 361-474, 697-715.
Francesco Amadeo di, Toposz és formula a magyar históriás énekekben, [w:] Toposzok és exemplumok régi irodalmunkban, szerk. István Bitskey, Attila Tamás, Debrecen 1994, Kossuth Lajos Tudomanyegyetem, Studia Litteraria, 32, s. 63-72.
Gomori Gyorgi, Postać króla polskiego Stefana Batorego w świetle ówczesnej poezji, [w:] Węgry – Polska w Europie Środkowej. Historia – literatura, red. Antoni Cetnarowicz, Csaba G. Kiss, István Kovács, Kraków 1997, Wydawnictwo Profesjonalnej Szkoły Biznesu, s. 66-77.
Gunst Péter, A magyar történetírás története, Debrecen 2000, Csokonai.
György Lajos, Valkai András: Egy kalotaszegi énekszerző. Magyar Művelődestorteneti Lexikon, 2. kot., Budapest 2004.
Gyulai Éva, Farkas vagy egyszarvú? Politika és presztízs megjelenése, [w:] Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről, szerk. József Bessenyei, Miskolc 2004, Miskolci Egyetem, s. 91-124.
Hargittay Emil, Gloria, fama, literatura: az uralkodói eszmény a régi magyarországi fejedelmi tükrökben, Budapest 2001, Universitas.
Hegedűs István, Schesaeus Keresztély Kendi Anna históriája (Latin szerelmi elegia 1557-ből), „Irodalomtortenet”, 5, 1916, 1-2, s. 1-15.
Homer, Odyseja, tł. i oprac. J. Parandowski, Warszawa 1998, Prószyński i S-ka.
Hopp Lajos, Az „antemurale” és „conformitas” humanista eszméje a magyar-lengyel hagyományban, Budapest 1992, Balassi Kiadó.
Horn Ildikó, Báthory István uralkodói portréja., [w:] Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban, szerk. Nóra Etényi, Ildikó Horn, Budapest 2008, L’Harmattan, s. 363-400.
Horn Ildikó, Konfessionalität und vorgetauschte Religion, [w:] Geteilt – Vereinigt. Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16.-18. Jh.), hrsg. von Krisztián Csaplár-Degovics, István Fazekas, Berlin 2011, Osteuropa-Zentrum, s. 280-302.
Humanizmus, religio, identitastudat. Tanulmanyok a kora ujkori Magyarorszag művelődestorteneteről, szerk. István Bitskey, Gergely T. Fazakas, Debrecen 2007, Kossuth Egyetemi Kiado, Studia Litteraria, 45.
Huszár Lajos, Pap Ferenc, Winkler Judit, Erdélyi éremművesség a 16–18. században, Kolozsvar 1996, Kriterion.
Imre Mihály, A Querela Hungariae toposz retorikai gyokerei, [w:] Toposzok és exemplumok régi irodalmunkban, szerk. István Bitskey, Debrecen 1994, KLTE, s. 7-23.
Janus Pannonius. Magyarorszagi humanistak, val. T. Klaniczay, Budapest 1982, Szepirodalmi.
Kampmann Christoph, Der Tod des Herrschers als Grenze und Übergang. Die normative Funktion der Herrschermemoria in der Frühen Neuzeit, [w:] Grenzen und Grenzüberschreitungen. Bilanz und Perspektiven der Frühneuzeitforschung, hrsg. von Christine Roll, Frank Pohle, Matthias Myrczek, Köln-Weimar-Wien 2010, Bohlau, s. 263-270.
Kampmann Christoph, Herrschermemoria und politische Norm. Geschichtliche Personlichkeiten als Leitbilder vom Mittelalter bis zur Moderne, „Historisches Jahrbuch”, 129, 2009, s. 3-17.
Kapełuś Helena, Dwór Jana Zygmunta Zapolyi w epigramatach Jana Gruszczyńskiego, [w:] Studia z dziejów polsko-węgierskich stosunków literackich i kulturalnych, red. Jan Reychman, Wrocław 1969, Ossolineum – PAN, s. 108.
Kapełuś Helena, Ślaski Jan, Polski druk popularny na Węgrzech (Z dziejow „Fortuny”), „Rocznik Biblioteki Narodowej”, II, 1966, s. 299-306.
Kapełuś Helena, Stanisław z Bochnie Kleryka królewski, Wrocław 1964, Ossolineum – PAN, Studia staropolskie, 13.
Katona Tünde, „Considerare Imperiorum ordinem et mutationes”.Über Michael Sieglers kaum gekanntes historiographisches Werk, [w:] Humanismus und europaische Identität, hrsg. von Günter Frank, Ubstadt-Weiher 2009, Verlag Regionalkultur, s. 45-56.
Kersken Norbert, Entwicklungslinien der Geschichtsschreibung Ostmitteleuropas in der Frühen Neuzeit, [w:] Die Konstruktion der Vergangenheit. Geschichtsdenken, Traditionsbildung und Selbstdarstellung in den ostmitteleuropäischen Ständegesellschaften (1500-1800), hrsg. von Joachim Bahlcke und Arno Strohmeyer, Berlin 2002 (Zeitschrift für Historische Forschung. Beiheft 28), s. 19-53.
Kersken Norbert, Reformation and the Writing of National History in East Central and Northern Europe, [w:] The Reformation in Eastern and Central Europe in Comparative Perspective, ed. by Karin Maag, Aldershot 1997, Scolar Press, s. 50-71.
Kovács András, Épületek emlékezete – Nevezetes épületek Erdélyben, Budapest 2007, L’Harmattan.
Kruppa Tamás, Szent István kultusza a Báthoryak Erdélyében, [w:] „Hol vagy, Istvan kiraly?” A Szent Istvan-hagyomany evszazadai, szerk. Sándor Bene, Budapest 2006, Gondolat, s. 57-62.
Kruppa Tamás, Tradycja rodzinna i mit genealogiczny w zwierciadle probatoriańskiej i antybatoriańskiej propagandy, [w:] Latinitas Hungarica. Łacina w kulturze węgierskiej, tł. Jerzy Snopek, red. Jerzy Axer, Lászlό Szorenyi, Warszawa 2013, DiG, s. 139-160.
Kulcsár Péter, Inventarium de operibus litterariis ad res Hungaricas pertinentibus ab initiis usque ad annum 1700. A magyar torteneti irodalom lelőhelyjegyzeke a kezdetektől 1700-ig, Budapest 2003, Balassi. (http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Netre_kulcsar/Anno.htm, dostęp 30.06.2014).
La fortune. Themes, representations, discours, dir. Y. Foehr-Janssens, E. Metry, Geneve 2003, Librairie Droz.
Lexikon der siebenburger Sachsen, hrsg. von Walter Myss, Thaur bei Innsbruck 1993, Wort-und-Welt.
Magyar Művelődestorteneti Lexikon. Kozepkor es kora ujkor, főszerk. Péter Kőszeghy, t. 4, Budapest 2005, Balassi.
Magyarorszag zenetortenete, szerk. B. Rajeczky, 2. kot.: 1541-1686, Budapest 1990, Akademiai Kiado.
Oborni Teréz, Between Vienna and Constantinople: Notes on the Legal Status of the Principality of Transylvania, [w:] The European Tributary States of the Ottoman Empire in the Sixteenth and Seventeenth Centuries, ed. by Gábor Karman, Lovro Kunevi, Leiden 2013, Brill, s. 67-90.
Oborni Teréz, Erdély fejedelmei., Budapest 2002, Pannonica.
Őze Sándor, „Bűneiért bünteti Isten a magyar népet” : Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján, Budapest 1991, Magyar Nemzeti Muzeum.
Papp Márta, Brutus J. Mihály és Báthory István magyar humanistái, Budapest 1940, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda.
Parádi Andrea, Széphistória és irodalomtudomány, [w:] A magyarságtudományok önértelmezései, szerk. István Dobos, Sándor Bene, Budapest 2009, Nemzetkozi Magyarsagtudomanyi Tarsasag, s. 30-35.
Pécsi Anna, Az erdélyi fejedelmi kancellária kialakulása és okleveles gyakorlata 1571-ig, Budapest 1938, Balatonfüredi nyomda.
Pfeiffer Bogusław, Caelum et regnum. Studia nad symboliką państwa i władcy w polskiej literaturze i sztuce XVI i XVII wieku, Zielona Góra 2002, Wyd. Uniwersytetu Zielonogórskiego.
Pimát Antal, Der antitrinitarische Humanist Johannes Sommer und seine Tätigkeit in Klausenburg, [w:] Renaissance und Humanismus in Mittel- und Osteuropa. Eine Sammlung von Materialien, t. 2, hrsg. von Johannes Irmscher, Berlin 1962, Akademie Verlag, s. 49-60.
Pimát Antal, Die Ideologie der siebenburger Antitrinitarier in den 1570er Jahren, Budapest 1961, Verlag der Ungarischen Akademie der Wissenschaften.
Pimát Antal, Johann Sommer, [w:] Latinitas Hungarica. Łacina w kulturze węgierskiej, oprac. Jerzy Axer, Laszlo Szorenyj, Jerzy Snopek, Warszawa, DiG, 2013, s. 219-222.
Poelchau Lore, Christian Schesaeus. Ein humanistischer Dichter des 16. Jahrhunderts, [w:] Konfessionsbildung und Konfessionskultur in Siebenbürgen in der Frühen Neuzeit, hrsg. von Volker Leppin, U. A. Wien, Stuttgart 2005, Franz Steiner, s. 211-220.
Poelchau Lore, Johannes Sommer (1542-1574), „Humanistica Lovaniensia. Journal of Neo-Latin Studies”, 1997, 46, s. 182-239.
Poezia latină din epoca Renaşterii pe teritoriul Romaniei. Johannes Sommer şi Christianus Schesaeus. Scrieri alese, introd., schite biogr., text latin şi trad., note şi coment. de Traian Diaconescu, Iaşi 2005, Institutul European.
Regi magyar koltők tara. XVI. szazadbeli magyar koltők művei, szerk. Béla Varjas, 9. kot., szerk. I. Horvath et al., Budapest 1990, Akademiai Kiado.
Resch Adolf, Nachtrag zu: Siebenbürgische Münzen von 1538 bis zur Gegenwart, Graz 1969, Akademische Druckund Verlagsanstalt.
Ripa Cesare, Ikonologia, przeł. Ireneusz Kania, Kraków 2004, Universitas.
Schesaeus Christianus, Opera quae supersunt omnia, ed. Franciscus Csonka, Budapest 1979, Akademiai Kiado.
Schriftsteller-Lexikon der siebenburger Deutschen, Bd. 3, hrsg. von H. A. Hienz, Koln-Wien 1983, Bohlau.
Sie förderten den Lauf der Dinge. Deutsche Humanisten auf dem Boden Siebenbürgens, hrsg. von Bernhard Capesius, Bukarest 1967, Literaturverlag.
Sienerth Stefan, Geschichte der siebenbürgisch -deutschen Literatur. Von den Anfängen bis zum Ausgang des sechzehnten Jahrhunderts, Cluj-Napoca 1984, Dacia.
Sienerth Stefan, Leseangebot und Buchzirkulation in Siebenbürgen zwischen Humanismus und Aufklärung, [w:] Buch- und Wissenstransfer in Ostmittel- und Südosteuropa in der Frühen Neuzeit, hrsg. von Detlef Haberland, München 2007, Oldenbourg Wissenschaftsverlag, s. 281-309.
Słownik władców Europy nowożytnej i najnowszej, red. Maciej Serwański, Józef Dobosz, Poznań 2002, Wyd.
Sokolski Jacek, Bogini – pojęcie – demon. Fortuna w dziełach autorów staropolskich, Wrocław 1996, Wydawnictwo UWr.
Sommer Johannes, Masodik Janosnak, Magyarorszag valasztott kiralyanak sirfelirata, ford. I. Toth, [w:] Janus Pannonius, s. 470. Inne wydanie: J. Sommer, Janos Zsigmond sirfelirata (Epitaphium Johannis secundi electi regis Hungariae ultimi), ford. I. Toth, [w:] A gyulafehervari humanista kolteszet antologiaja, kiad. I. Toth, Budapest 2001, Accordia, s. 92.
Stoll Béla, A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840), Budapest 2002, Balassi (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-keziratos/adatok.html; dostęp 25.06.2014).
Szabó András, Die Universität Wittenberg als zentraler Studienort im 16. Jahrhundert, [w:] Peregrinatio Hungarica. Studenten aus Ungarn an deutschen und österreichischen Hochschulen vom 16. bis zum 20. Jahrhundert, hrsg. von M. Fata, Gy. Kurucz, A. Schindling, Stuttgart 2006, Franz Steiner, s. 55-63.
Szabó András, Magyarok Wittenbergben 1555-1592, [w:] Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon, szerk. I. Bekesi, J. Jankovics et al., 2. kot., Budapest-Szeged 1993, Nemzetközi, Magyar Filologiai Tarsasag – Scriptum, s. 626-638.
Szabo Miklós, Sándor Tonk, Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521-1700, Szeged 1992, Jozsef Attila Tudomanyegyetem.
Szabó Péter, Kultikus összefonódás, politikai emlékezet Bocskai István János Zsigmondhoz való viszonyában, [w:] Szabó Péter, Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon, Budapest 2008, L’Harmattan, s. 138-146.
Szabó Péter, Térszimbolika a gyulafehérvári főtemplomban. Rekonstrukciós kísérlet a fejedelmi sírok eredeti helyének meghatározására,, [w:] Szabó Péter, Jelkép, rítus, udvari kultúra – Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon, Budapest 2008, L’Harmattan, s. 179-190.
Szabolcsi Bence, A magyar zene évszázadai. Tanulmanyok, 1. köt: A kozepkortol a XVII. szazadig, Budapest 1959, Zeneműkiadó.
Szegedi Edit, Bathory Istvan es az erdelyi szaszok torteneti, politikai tudatanak kialakulasa, „Limes”, 1, 2002, s. 81-86.
Szegedi Edit, Geschichtsbewusstsein und Gruppenidentität: Die Historiographie der Siebenbürger Sachsen zwischen Barock und Aufklräung, Koln-Weimar-Wien 2002, Bohlau.
Szekfű Gyula, Schesaeus-kézirat a Nemzeti Múzeumban, „Magyar Konyvszemle”, 1906, 4, s. 321-334.
Szentmártoni Kálmán P., János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza, Székelyudvarhely 1934, Cristur.
Tazbir Janusz, Węgry jako symbol i przestroga w literaturze staropolskiej, [w:] Tazbir Janusz, Prace wybrane, t. 3, Kraków 2001, Universitas, s. 434-453.
Tinodi Sebestyen es a regi magyar verses epika, szerk. I. Csorsz Rumen, Kolozsvar 2008, Kriterion.
Tinodi Sebestyén, Cronica, kiad. B. Varjas, Budapest 1959, Akademiai Kiado.
Trencsényi Balázs, Patriotism and elect nationhood in early modern Hungarian political discourse, [w:] Whose Love of Which Country? Composite States, National Histories and Patriotic Discourses in Early Modern East Central Europe, eds. Balázs Trencsényi and Márton Zászkaliczky, Leiden 2010, Brill, s. 499-544.
Zabłocki Stefan, Polsko-łacińskie epicedium renesansowe na tle europejskim, Wrocław 1968, Ossolineum – PAN, Studia staropolskie, 22.
Zach Krista, Humanismus und Renaissance in Siebenbürgen. Über ihre Voraussetzungen und Wege der Entfaltung in einer Randzone (15./16. Jahrhundert), „Ungarn-Jahrbuch”, 10, 1979, s. 163-224.

Czasopismo/Seria/cykl:

Odrodzenie i Reformacja w Polsce

Tom:

58

Strona pocz.:

7

Strona końc.:

48

Szczegółowy typ zasobu:

Artykuł naukowy oryginalny

Format:

application/pdf

Identyfikator zasobu:

oai:rcin.org.pl:55356 ; 0029-8514

Źródło:

IH PAN, sygn. A.512/58 Podr. ; IH PAN, sygn. A.513/58 ; kliknij tutaj, żeby przejść

Język:

pol

Język streszczenia:

eng

Prawa:

Prawa zastrzeżone - dostęp nieograniczony

Zasady wykorzystania:

Zasób chroniony prawem autorskim. Korzystanie dozwolone w zakresie określonym przez przepisy o dozwolonym użytku.

Digitalizacja:

Instytut Historii Polskiej Akademii Nauk

Lokalizacja oryginału:

Biblioteka Instytutu Historii PAN

Dofinansowane ze środków:

Program Operacyjny Innowacyjna Gospodarka, lata 2010-2014, Priorytet 2. Infrastruktura strefy B + R ; Unia Europejska. Europejski Fundusz Rozwoju Regionalnego

Dostęp:

Otwarty