Metadata language
Korecki, Tristan : Transl. ; Institute of History of the Polish Academy of Sciences
Wydawca:Institute of History of the Polish Academy of Sciences
Miejsce wydania: Data wydania/powstania: Opis:Summary in English. ; p. 141-161
Typ obiektu: Temat i słowa kluczowe:Budapest ; urbanization ; representation ; bourgeois culture ; modernization
Bibliografia:
Davis Richard H., A Year from a Reporter’s Note-Book (New York, 1898).
Farbaky Péter, ‘A budai királyi palota a historizmus korában (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata)’, in Tanulmányok Budapest Multjábol, xxix: A Budavári Királyi Palota Evszázadai (Budapest, 2001), 241–66.
Hauszmann Alajos, A Magyar királyi vár. Die ungarische Königsburg. Le Château Royal de Hongrie (Budapest [1912]).
Janos Andrew C., The Politics of Backwardness in Hungary 1825–1945 (Princeton, 1982).
Leonhardt Ernst R. and Melan Joseph, Oeffentliche Neubauten in Budapest. Aus Anlass der Studienreise im Jänner 1885 des Österreichischen Ingenieur-und Architekten-Vereines beschrieben (Budapest, 1885).
Loolok Lénárd, A Szent István királyról nevezett budapesti templom belsejének rövid ismertetése (Budapest, 1905).
Lyka Károly, ‘Szecessziós stílus – magyar stílus’, Müveszét, i, 3 (1902), 164–81.
Moyzer Miklós, Torony, kupola, kolonnád (Budapest, 1971).
Neÿ Béla, ‘Magyar épitészeti styl. Az egylet 1871 évi jan. 21-én tartott egyetemes szakülésén olvasta’, A Magyar Mérnök-és Epitész-Egylet Közlönye, v. 3 (1871), 97–113.
Sonne Wolfgang, Representing the State: Capital City Planning in the Early Twentieth Century (Munich and Berlin, 2003).
Szász Zoltán, ‘Les causes du marasme de la littérature hongroise contemporaine’, in La Hongrie contemporaine et le suffrage universel, Budapest 1909, 158–66.
Szekfű Gyula, A három nemzedék és ami utána következik (Budapest, 1989 [a reprint of 3rd edition: Budapest, 1934]).
Thold Orbán I., A budapesti Szent-István templom (vázlatos ismertetés) (Budapest, 1905).
Venturolli Marcello, La patria di marmo. Tutta la storia del Vittoriano, il monumento più discusso dell’età umbertina, tra arte, spettacoli, invenzioni, scandali e duelli (Rome, 1995).
Vigand Rudolf [Rezső], Wegweiser Budapests. Führer durch die Kgl. Ung. Haupt-und Residenzstadt (Budapest, 1910).
IH PAN, sygn. A.295 Podr. ; IH PAN, sygn. A.296 ; click here to follow the link
Język: Język streszczenia: Prawa: Zasady wykorzystania:Copyright-protected material. May be used within the limits of statutory user freedoms
Digitalizacja:Institute of History of the Polish Academy of Sciences
Lokalizacja oryginału:Library of the Institute of History PAS
Dofinansowane ze środków:Programme Innovative Economy, 2010-2014, Priority Axis 2. R&D infrastructure ; European Union. European Regional Development Fund
Dostęp: