Transformation of agriculture in Hungary in the period 1990‑2020

Lennert, József; Farkas, Jenő Zsolt

doi:1642-4689

- ris
- BibTeX
- EndNote
- Csv

Transformation of agriculture in Hungary in the period 1990‑2020 Lennert, JózsefFarkas, Jenő Zsolt

Object structure

Transformation of agriculture in Hungary in the period 1990‑2020

Studia Obszarów Wiejskich = Rural Studies, t. 56

Lennert, József : Autor ; Farkas, Jenő Zsolt : Autor

rolnictwo ; Węgry ; przekształcenia ; produkcja roślinna ; chów zwierząt

This paper aspires to provide a thorough overview of the transformation of the Hungarian agricultural sector from 1990 through to 2020. After a brief historical outline, three decades of changes and the present state are discussed in the context of the legislative framework, farm and ownership structure, production structure, land use and ecological sustainability. The changing role played by agriculture in the Hungarian economy and rural societies is also taken into consideration, while the overarching effects of EU accession and the introduction of the CAP are also investigated. The establishment of a legislative framework for privatisation and compensation in respect of the former collectivisation proved one of the major challenges during the transition to a market economy. As a result, this evened out the shares of all agricultural land in private and legal holdings in the first decade, with the number of smallholders exceeding one million. However, the following two decades were characterised by concentration, as the overall number of private holdings fell quickly, while there was an increase in numbers of those with more than 10 ha of utilised agricultural land. Hungary’s political and economic transition was followed immediately by a dramatic decline in terms of production output. However, after the initial plunge, crop production started to rise again rapidly, so that by the early 2000s it had surpassed what had been achieved during the communist era. In contrast, the crisis in livestock production proved to be more prolonged.

Agricultural Censuses of the Hungarian Central Statistical Office. (2000‑2016). https://www.ksh.hu/agrarcenzusok_gszo, https://www.teir.hu/(30.07.2020).
Agricultural Yearbook of Hungary. (1987). Budapest: Hungarian Central Statistical Office.
Állami Számvevőszék. (2015). Tanulmány a 2007‑2013 évi EU költségvetési időszakban Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló bemutatásáról, értékeléséről. https://www.asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_tanulmanyok/2015/2007_2013_eu_koltsegvetesi_idoszakban_magyarorszag_reszere_juttatott_kozossegi_tamogatasok_osszefoglalo_bemutatasa_ertekelese.pdf? ctid=855 (30.07.2020).
Bellon, T. (1996). Ártéri gazdálkodás az Alföldön az ármentesítések előtt. In: Frisnyák S (ed.) A Kárpát-medence történeti földrajza) (p. 311‑321). Nyíregyháza, MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete.
Beluszky, P. (2001). A Nagyalföld történeti földrajza. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó.
Bobvos, P. (1996). Az aranykorona és a termőföld-érték. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta oeconomica, 1, 73‑82.
Bódi, F., Savova, R. (2018). A bolgárkertészek Magyarországon a 19. század végén és a 20. század első felében - környezeti és gazdaságantropológiai aspektusból. Magyar Tudomány, 179(3), 373‑382. https://doi.org/10.1556/20 65.179. 2018. 3.7
Burger. A. (2001). Agricultural development and land concentration in a central European country: a case study of Hungary. Land Use Policy, 18(3), 259‑268. https://doi.org/10.1016/S0264‑8377(01)00023‑0
Copernicus Land Monitoring Service. (2020). https://land.copernicus.eu/(30.07.2020).
Corine Land Cover Change. (1990‑2020). https://land.copernicus.eu/pan-european/corine-land-cover (30.07.2020).
Csáki, C., Lerman, Z. (1997). Hungarian Land Reform and Farm Restructuring. EC2AU Policy Note (Draft), Washington DC: The World Bank, https://www.researchgate.net/publication/304936397_Hungarian_Land_Reform_and_Farm_Restructuring (30.07.2020).
Domán, C., Péter, K. (2018). Pénzügyi hírlevél, 11, 4. Budapest: Research Institute of Agricultural Economics.
EC. (2018). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/? uri=SWD: 2018:301:FIN (30.07.2020).
Enyedi, G. (1988). Spatial diffusion of innovation in Hungarian agriculture, In: E. Orosz (ed.), Spatial organization and regional development, Papers of the 6th Polish-Hungarian seminar, Stare Pole, 1986. Discussion Papers (123‑148). Pécs: Centre for Regional Studies.
Erdész, F., Jankuné, K., Kozak, A., Radóczné, K. (2009). A zöldség- és gyümölcságazat helyzete. Budapest: Research Institute of Agricultural Economics.
European Court of Auditors. (2017). Greening a more complex income support scheme, not yet environmentally effective. https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR17_21/SR_GREENING_EN.pdf (30.07.2020).
European Environment Agency. (2020). https://www.eea.europa.eu/(30.07.2020).
EUROSTAT. (2000‑2018). https://ec.europa.eu/eurostat/(30.07.2020).
Farkas, J., Hoyk, E. (2017). Climate consciousness and adaptation from the viewpoint of farmers. Journal of Agricultural and Environmental Sciences, 4(1) (Suppl.), 137‑142.
FEFAC. (2019). Annual Report 2018‑2019. Brussels: FEFAC.
Fejős, Z., Szijártó, Z. (2002). Egy tér alakváltozásai: esettanulmányok a Káli-medencéről. Budapest: Néprazi Múzeum.
Földművelésügyi Minisztérium. (2012). Darányi Ignác terv a Nemzeti Vidékstratégia (NVS 2012‑2020) végrehajtásának keretprogramja. http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/ae/40000/DIT2_magyar_t%C3%B6rdelt_120910.pdf (30.07.2020).
Gaál, M., Quiroga, S., Fernandez-Haddad, Z. (2014). Potential impacts of climate change on agricultural land use suitability of the Hungarian counties. Regional Environmental Change, 14, 597‑610. https://doi.org/10.1007/s10113‑013‑0518‑3
Gockler, L. (2013). Energiafelhasználás a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Technika. http://technika.gmgi.hu/uploads/termek_425/energiafelhasznalas_a_mezogazdasagban_13_12.pdf (30.07.2020).
Hungarian Central Statistical Office. (2016). Statisztikai Tükör - Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak, 2015. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/mgfoldarak/mgfoldarak15.pdf (30.07.2020).
Hungarian Central Statistical Office. (2018). A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/fenntartfejl/fenntartfejl18.pdf (30.07.2020).
Hungarian Central Statistical Office. (1990‑2020). https://www.ksh.hu (30.07.2020).
Isépy, A., Losonczi, T., Szente-Orbán, C., Ecsediné, W. (2018). Agrárpiaci jelentések - Zöldség. Gyümölcs és Bor, 22(15). Budapest: Research Institute of Agricultural Economics.
Juhász, P. (2001). Az agrárcsoda vége és a tulajdonreform. Beszélő, 2. http://beszelo.c3.hu/01/02/05juhasz.htm (30.07.2020).
Kapronczai, I. (ed.). (2010). A magyar agrárgazdaság az adatok tükrében az EU csatlakozás után. Agrárgazdasági Információk, 12. Budapest: Research Institute of Agricultural Economics.
Kovách, I. (2012). A vidék az ezredfordulón: A jelen-kori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai. Budapest: MTA Tár-sadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet-Argumentum Kiadó.
Kovách, I. (2016). Földek és emberek. Földhasználók és földhasználati módok Magyarországon. Budapest: MTA TKI-Debreceni Egyetemi Kiadó.
Kovách, I. (2018). Földhasználat és földtulajdon-szerkezet. In: T. Kolosi T, I. Tóth (eds.), Társadalmi Riport 2018 (248‑263). Budapest: TÁRKI.
Krajkó. G., Mészáros, R. (1984). Bács-Kiskun megye gazdasági földrajza. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Tanács.
Laszlovszky, J. (2006). Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon. In: M. Gyöngyössy (ed.), Magyar középkori gazdaság- és pénztörténet: Jegyzet- és forrásgyűjtemény (53‑80). Budapest: Bölcsész Konzorcium.
MADOSZ. (2020). http://madosz.hu/news/view? id=12124 (30.07.2020).
Marsden, T., Lowe, P., Whatmore, S. (1990). Rural Restructuring: Global Processes and Their Responses. London: David Fulton.
Mester, Z., Rácz, B. (2010). The spread of the Körös Culture and the raw material sources in the northeastern part of the Carpathian basin: a research project. In: J. Kozlowski, P. Raczky (eds.), Neolithization of the Carpathian Basin: Northernmost distribution of the Starcevo/Körös culture (23‑35). Kraków: Polska Akademia Umiejętności.
Molnár, I. (1997). A mezőgazdaság helyzete és arányai a nemzetgazdaságban. In: I. Kollega Tarsoly, I. Bekény, D., Dányi (eds.). Magyarország a XX. században II. Kötet (517‑522). Szekszárd: Babits Kiadó.
NAK. (2016). Agrár-környezetgazdálkodás. Kézikönyv a támogatási kérelem benyújtásához. http://nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/130-akg-kezikonyv/file (30.07.2020).
NAK. (2018). Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék. http://nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/2301-erosodo-agrar-es-elelmiszer-gazdasag-joleteben-gyarapodo-videk/file (30.07.2020).
Napi.hu. (2020). https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/dontottek-vege-az-osztatlan-kozosfoldtulajdonnak.709232.html (30.07.2020).
OECD - FAO. (2019). OECD ‑FAO Agricultural Outlook 2019‑2028, Paris - Rome: OECD Publishing. http://www.fao.org/3/ca4076en/ca4076en.pdf (30.07.2020).
OH. (2017). https://www.parlament.hu/documents/10181/1202209/Infojegyzet_2017_33_osztatlan_kozos_tulajdon.pdf/056a8f83‑1665‑42f7‑9715-a688736f573a (30.07.2020).
OH. (2019). https://www.parlament.hu/documents/10181/1789217/Infojegyzet_2019_7_agrartamogatasok.pdf/6ae0b71a-a535‑8ca7‑25e5‑9dee2b3f38b4 (30.07.2020).
OMSZ. (2018). Climate change - observed changes - Hungary. https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/(30.07.2020).
Pocketbook of Agriculture. (2001). Budapest: Research Institute of Agricultural Economics.
Pongrácz, T. (1997). Compensation (Kárpótlás). In: I. Kollega Tarsoly, I. Bekény, D. Dányi (eds.), Magyarország a XX. században II. Kötet (689‑697). Szekszárd: Babits Kiadó.
Popp, J., Harangi-Rákos, M., Oláh, J. (2018). A napraforgó és repce vertikum versenyképességének kilátásai. Journal of Central European Green Innovation, 6(1), 75‑108.
Ruby, R., Senthold, A., Richard, R., Athanasios, P., Gerrit, H., Roberto, Q., Guy, H., Joost, W. (2018). Climate change impact on global potato production. European Journal of Agronomy, 100, 87‑98. https://doi.org/10.1016/j.eja.2017.11.008
Statistical Yearbook of Hungary. (1990). Budapest: Hungarian Central Statistical Office.
Statistical Yearbook of Hungary. (1993). Budapest: Hungarian Central Statistical Office.
Takács, J. (2005). A magyar parasztság sorsfordulói, 1514‑2003. Budapest: Agroinform Kiadó.
Takácsné, G., Lámfalusi, I., Molnár, A., Sulyok, D., Gaál, M., Keményné Horváth, Z., Domán, C., Illés, I., Kiss, A., Péter, K., Kemény, G. (2018). Precision agriculture in Hungary: assessment of perceptions and accounting records of FADN arable farms. Studies in Agricultural Economics, 120(1), 47‑54.
Tamás, J. (2001). Precíziós mezőgazdaság. Budapest: Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó.
termeszetvedelem.hu. (2020). http://www.termeszetvedelem.hu/index.php? pg=menu_2090 (30.07.2020).
Udvardy, P. (2010). Agrártermelés és agrárpolitika Magyaror-szágon. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása, 4. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_AVF4/ch01.html (30.07.2020).
UNCCD. (2006). Second National Report of the Republic of Hungary on the implementation of the United Nation Convention to Combat Desertification. Budapest: Ministry of Environment and Water of the Republic of Hungary.
Varga, E., Alicki, K., Vőneki, É. (eds.). (2013). A magyar mezőgazdaság főbb ágazatainak helyzete, piaci kilátásai rövid és középtávon. Budapest: Research Institute of Agricultural Economics.
Vöneki, É., Mándi-Nagy, D. (2014). A tejágazat kilátásai a kvótarendszer megszüntetése után. Budapest: Research Institute of Agricultural Economics.